Parlament, 1993. december
„Szomorú az elnök kötelessége.” Így kezdi Szabad György búcsúbeszédét az országgyűlés délután 3 órakor kezdődő plenáris ülésén. „Arról kell szólnia, hogy halott a Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke.” Meglepődve látom, hogy a házelnök ezt követően olvasni kezd. Aztán egy idő után – bár egy-egy gondolatsort követően bele-belenéz a leírt szövegbe – szabadon szárnyalnak a mondatai:
„Antall József
...
Bővebben...
Magyar Rádió, Vasárnapi Újság, 1992. január
Az újév első vasárnapján reggel hatkor bekapcsolom a rádiót, nehogy elmulasszam Csurka jegyzetét. Feltételezem, hogy a költségvetési csatáról fog beszélni, és kíváncsi vagyok, hogyan tálalja ezt a fontos eseményt. Csurka a Fidesz obstrukciós magatartását minősíti, és elképesztően kemény. Mint mindig, most is remek a stílusa, de nem értek vele egyet. Végül is győztünk, ilyenkor illik békejobbot nyújtani a
...
Bővebben...
Parlament, 1991 május
Emlékszem, egy alkalommal, amikor néhány napos távollét után megérkezett, jó hangulatban volt, elégedetten dőlt hátra a karosszékben és így szólt: – Tudod, Imrém, tíz évig szeretnék még élni! – Ne viccelj Gyuri bácsi – ellenkeztem –, harminc évről beszéljünk inkább! – Nem úgy értem – intett le az öreg –, tíz évig, testi és lelki erőm tökéletes birtokában! – Erről eszembe jut egy barátom – mondtam erre –, Dévai Csabának hívják, három
...
Bővebben...
A Nemzeti Kerekasztal nyitánya után, 1989. június
A bejelentés általános meglepetést kelt. Szabad György Ady után szabadon Kónya Imre „elbocsátó csúf üzenetéről” beszél és kijelenti, szerinte az Ellenzéki Kerekasztalnak továbbra is szüksége van a Független Jogász Fórumra. Döntésünk végleges, válaszolom, de a háromoldalú tárgyalások során a Független Jogász Fórum tagjai az EKA delegátusaként szívesen részt vesznek a szakbizottságok munkájában. A vacsora
...
Bővebben...
Egy kőrúti sörözőben, 1989. május
Orbán mondta az egyik ülés után, hogy Kövér meg ő találkoznak néhány fideszessel egy sörözőben. Ha kedvem van, tartsak velük. Nem volt ellenemre a dolog. Valahol a Ferenc körút és az Üllői út sarkán volt a találkozó. Úgy hat-nyolc fiatal várta őket. Két kör után Orbán javasolta, hogy igyak meg velük egy „Fidesz-felest”. Persze nem utasítottam el, de aztán rövidesen elköszöntem. Magam sem értettem miért, de nem tudtam
...
Bővebben...
Telefonbeszélgetés, 1989. április
Az egyik EKA-ülés után Tölgyessyvel beszélek telefonon. Kérdezem, olvasta-e Schmidt Péter cikkét a Hitelben. Azt mondja igen, sőt véletlenül ismeri a cikk előzményeit is. Bíró eredetileg tőle kért egy cikksorozatot alkotmányjogi témában. Ez néhány nappal az Igazságügyi Minisztérium alkotmánykoncepcióról szervezett vitája előtt történt, ahol Magyar Bálint őt az SZDSZ szakértőjeként mutatta be. Az ülést követően Bíró nem
...
Bővebben...
Torgyán igazi hordószónok volt. Akkor is, amikor „szeme fényének” nevezte a kormánykoalíciót, akkor is, amikor meghirdette a „harag napját”, és kormányellenes népgyűlésen tartott beszédet, és akkor is, amikor azzal fenyegetett, hogy „patakvér” fog folyni, ha a kormány nem teljesíti a kisgazdapárt követeléseit. Érzékenyen érintett, amikor még bírálói is elismerték szónoki képességeit, mondván: ügyvédként ebben gyakorlatot szerzett. Ilyenkor úgy éreztem, meg kell védenem a hivatásomat, és
...
Bővebben...
Az MSZP miniszterelnök jelöltjének irodája, 2002. április
A Centrum elnökségének többsége – köztük a KDNP-t képviselő Füzessy és Bartók – az első fordulóban győztes szocialistákat akarta támogatni. Pusztai Erzsébet, Raskó György és én, a néppárti delegáltak ezt a leghatározottabban elleneztük.
Medgyessy Péter a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Kovács László pártelnök ekkor közvetlen konzultációt kezdeményezett az MDNP vezetőivel. A
...
Bővebben...
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. június
Két nappal a háromoldalú tárgyalások nyitó plenáris ülése után Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Bush-találkozó előkészítése ürügyén meglátogatja az Ellenzéki Kerekasztalt. Ekkor jön el Antall először, s talán mond is néhány szót. Valószínűleg nem én voltam az egyetlen, aki nem látta meg benne a jövendőbeli miniszterelnököt.
Miközben Palmert kikísérem, és haladunk lefelé a
...
Bővebben...
Magyar Rádió, 168 Óra, 1989. január
A Jogászfórum első választmányi ülését követő hét végén szokásom szerint a hálószobában, az ágyra ledőlve hallgatom a Rádió szombat délutáni politikai műsorát, a 168 Órát. Pozsgay nyilatkozik, beszámol arról, hogy a MSZMP Központi Bizottságának történelmi albizottsága a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja 1956-ot. Leszaladok a konyhába, feleségem a rántást kavarva megjegyzi: – Ezért kár volt
...
Bővebben...