Egy kőrúti sörözőben, 1989. május
Orbán mondta az egyik ülés után, hogy Kövér meg ő találkoznak néhány fideszessel egy sörözőben. Ha kedvem van, tartsak velük. Nem volt ellenemre a dolog. Valahol a Ferenc körút és az Üllői út sarkán volt a találkozó. Úgy hat-nyolc fiatal várta őket. Két kör után Orbán javasolta, hogy igyak meg velük egy „Fidesz-felest”. Persze nem utasítottam el, de aztán rövidesen elköszöntem. Magam sem értettem miért, de nem tudtam
...
Bővebben...
Fehér Ház 1998. május
1998-ban Kövér László bejön hozzám, a fehér házi irodámba, amit az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elnökeként használok. Túl vagyunk a választásokon, a Fidesz kormányalakításhoz készülődik – az MDF-fel és a kisgazdákkal koalícióban –, mi pedig a Magyar Demokrata Néppárttal kiestünk a parlamentből. Kövér hamar rátér a tárgyra. – Tájékozódni szeretnék, illetve a véleményedet kérni, Pintér Sándorról. Azon gondolkodunk ugyanis,
...
Bővebben...
Alkotmánybíróság, 1992. március
Alkotmánybírósági elnökként (Sólyom László) három olyan döntést hozott, ami a kormány iránti minimális empátiáját is megkérdőjelezte a szememben. Amikor a kárpótlás ügyében végre megállapodásra jutottunk a kisgazdákkal, a parlament által elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság megvétózta. A személyi szám eltörlésével a költségvetésnek sok száz milliós kárt okozott, valójában minden haszon nélkül, saját rögeszméjének
...
Bővebben...
MDF Bem téri székháza, 1991. március
Szabad György már régen házelnök volt, amikor egy alkalommal, egy kisebb társaságban elmesélte, hogy a Romániához visszacsatolt Erdélyben az ő családja háromszorosan volt hátrányos helyzetben: magyarok voltak, zsidók és polgárok. Mire valaki megjegyezte: milyen nagy dolog, hogy ma pedig ő Magyarország három közjogi méltóságának egyike. Szabad György indulatosan az asztalra csapott. – Én nem vagyok semmiféle méltóság!
...
Bővebben...
Orom utca 2. 1989. december
Sólyom László egyébként remekül tud azonosulni demokratikus szerepeivel. Amikor megismertük, szelíd környezetvédőként s az alkotmányos jogokért kiálló ellenzéki jogtudósként, piros svájci sapkájában, szolid szónoki képességekkel, abszolút hiteles volt. Nem sokkal az után, hogy az Alkotmánybíróság elnökévé választottuk, feljött hozzánk, nem tudom már miért, az Orom utcába, de feltűnt, hogy „viselkedik”. Még a járása is
...
Bővebben...
1991. december
Az éjszaka kellős közepén visszatért az ülésterembe a Fidesz tucatnyi képviselője. Kitört a taps, a lankadó félben lévő koalíció üdvözölte a nem várt segítséget. Mielőtt azonban szívünkbe zárhattuk volna a fideszeseket, Kövér László benyomta a gombot, s lehűtötte a hangulatot. Nehogy azt higgyék, mondta, hogy segíteni akarunk önöknek. Nem fogunk gombot nyomni, folytatta, csak azért jöttünk vissza, mert nem bízunk önökben, hogy a
...
Bővebben...
Az MSZP miniszterelnök jelöltjének irodája, 2002. április
A Centrum elnökségének többsége – köztük a KDNP-t képviselő Füzessy és Bartók – az első fordulóban győztes szocialistákat akarta támogatni. Pusztai Erzsébet, Raskó György és én, a néppárti delegáltak ezt a leghatározottabban elleneztük.
Medgyessy Péter a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Kovács László pártelnök ekkor közvetlen konzultációt kezdeményezett az MDNP vezetőivel. A
...
Bővebben...
Parlament, 1992. október
Orbán Viktor következett utánam, s persze reagált is az általam elmondottakra. Kijelentette, hogy ők bizony jelen voltak az összes rendezvényen, majd gúnyos hangon megjegyezte: „az önök nyilatkozatából az derül ki, hogy Göncz Árpád addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos működését, amíg a felháborodott nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy e feletti felháborodását kifejezze”.
Az
...
Bővebben...
Parlament, 1990. december
Már javában folyt a kisgazdákkal a vita a kárpótlás körül, amikor Torgyán egy alkalommal félrevont a parlament folyosóján, és egy érdekes ajánlatot tett. Azon gondolkodom, mondta, hogy megpróbálom átvinni a Kisgazdapárton ezt a ti kárpótlási elképzeléseteket. Ez nagyon nagy segítség lenne, feleltem. Várjál, még nincs vége, intett le a kisgazdafrakció-vezető. Ha ezt megteszem, egy ideig háttérbe kell vonulnom a politika első
...
Bővebben...
1990. április
Még a kormányalakítás előtt Kohl felhívta Antallt, hogy nem lehetne-e Horn Gyulát külügyminiszterként megtartani a kormányban. Antall megdöbbent a felvetésen, de higgadtan válaszolt: Nem tudom, hogy kancellár úr – akkor még nem tegeződtek – egy CDU–CSU-kormányba beválasztana-e egy ellenzéki minisztert. Kohl elnevette magát, s nem erőltette a dolgot.
Bővebben...