Választás a Független Jogász Fórumban, 1990. január
A választmányi tagok többsége és a három tisztségviselő az ügyvédek közül került ki, de a titkos szavazáson a kilencven százalékban ügyvédekből álló tagság három egyetemi oktatót (Kukorelli Istvánt, Kutrucz Katalint és Sólyom Lászlót), ugyanennyi jogtanácsost (Bognár Szabolcsot, Kemencei Zoltánt és Mayer Erikát), továbbá két bírót (Franyó Zoltánt és Orzó Katalint) is beválasztott a Független Jogász
...
Bővebben...
Egy pesti utcán, 1957. január
A forradalom leverése után Pongrátz elmenekült az országból. Ha marad, az elsők között akasztják fel. Antallt ilyen veszély nem fenyegette. Neveltetése, a családi hagyományok és személyes elhivatottsága okán pedig fel sem merült benne, hogy elhagyja hazáját. 1957-ben egy alkalommal találkozott Pándi (Kardos) Pállal, a később Kossuth-díjjal is megjutalmazott irodalomtörténésszel. Amikor Pándi meglátta Antallt, meglepődve
...
Bővebben...
Orom utca 2. 1989. december
Sólyom László egyébként remekül tud azonosulni demokratikus szerepeivel. Amikor megismertük, szelíd környezetvédőként s az alkotmányos jogokért kiálló ellenzéki jogtudósként, piros svájci sapkájában, szolid szónoki képességekkel, abszolút hiteles volt. Nem sokkal az után, hogy az Alkotmánybíróság elnökévé választottuk, feljött hozzánk, nem tudom már miért, az Orom utcába, de feltűnt, hogy „viselkedik”. Még a járása is
...
Bővebben...
Az MSZP miniszterelnök jelöltjének irodája, 2002. április
A Centrum elnökségének többsége – köztük a KDNP-t képviselő Füzessy és Bartók – az első fordulóban győztes szocialistákat akarta támogatni. Pusztai Erzsébet, Raskó György és én, a néppárti delegáltak ezt a leghatározottabban elleneztük.
Medgyessy Péter a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Kovács László pártelnök ekkor közvetlen konzultációt kezdeményezett az MDNP vezetőivel. A
...
Bővebben...
ELTE Jogi Kara, 1989.október
Valamikor 1989. október vége felé Sólyom László megjelenik a Független Jogász Fórum választmányi ülésén. Bár tagja a választmánynak, az üléseken nem szokott részt venni. Amiért most eljött, annak nyomós oka van. Antall kérését tolmácsolja, hogy jó lenne, ha nem kampányolnánk az SZDSZ és a Fidesz népszavazási kezdeményezése mellett. Mondom, mi nem kampányolunk, hanem fellépünk a jogellenes hatalmi manipulációval szemben. –
...
Bővebben...
MDF Bem téri székháza, 1991. március
Szabad György már régen házelnök volt, amikor egy alkalommal, egy kisebb társaságban elmesélte, hogy a Romániához visszacsatolt Erdélyben az ő családja háromszorosan volt hátrányos helyzetben: magyarok voltak, zsidók és polgárok. Mire valaki megjegyezte: milyen nagy dolog, hogy ma pedig ő Magyarország három közjogi méltóságának egyike. Szabad György indulatosan az asztalra csapott. – Én nem vagyok semmiféle méltóság!
...
Bővebben...
ELTE Jogi Kara, 1989. december
Sólyom Lászlót soha sem szerettem, igaz ő se kedvelt engem. Annak ellenére, hogy hívásomra habozás nélkül csatlakozott a Független Jogász Fórumhoz. Ő előbb lett pártpolitikus – az MDF elnökségének a tagja –, miközben én a Független Jogász Fórum vezetőjeként az Ellenzéki Kerekasztalt koordináltam.
Alkatához nem illett a pártpolitika. Valószínűleg már akkor is távolabbra tekintett, amikor az MDF-ben szerepet vállalt.
...
Bővebben...
Hősök tere, 1989. június
Politikai szempontból viszont a megemlékezés csúcspontja Orbán Viktor beszéde volt, aki a szónokok közül utolsóként, a magyar ifjúság nevében kapott szót. Ragyogó beszéd volt. Retorikailag kiváló, mondanivalója világos. Tisztelgés ’56-nak, ugyanakkor kőkemény aktuálpolitika.
„Ma, 33 évvel a magyar forradalom és 31 évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el
...
Bővebben...
Telefonbeszélgetés, 1989. március
Tölgyessy elmondja, hogy az SZDSZ vezetőinek el kell dönteniük, hogy elfogadják-e őt egyenrangú politikusnak, vagy továbbra is csak a szakértelmére kíváncsiak. A szakértő ugyanis pénzért dolgozik. Ha az akarna lenni, az MSZMP-hez is elmehetne. Ő szívesen dolgozik ingyen, de csak politikusként. Tölgyessy tehetségét dicséri, hogy néhány hónap alatt Magyar Bálint szakértőjéből az Ellenzéki Kerekasztal meghatározó politikusa
...
Bővebben...
Magyar Rádió, 168 Óra, 1989. január
A Jogászfórum első választmányi ülését követő hét végén szokásom szerint a hálószobában, az ágyra ledőlve hallgatom a Rádió szombat délutáni politikai műsorát, a 168 Órát. Pozsgay nyilatkozik, beszámol arról, hogy a MSZMP Központi Bizottságának történelmi albizottsága a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja 1956-ot. Leszaladok a konyhába, feleségem a rántást kavarva megjegyzi: – Ezért kár volt
...
Bővebben...